Indiana Jones óta tudjuk, hogy a régészek munkája izgalmas és kalandokkal teli is lehet.
Az ipari alpinisták és az archeológusok együttműködése vezetett egy ősi temetkezési hely felderítéséhez.
Az archeológusok munkája általában vízszintes, könnyen megközelíthető, vagy megközelíthetővé tehető helyszíneken folyik, vagy csendes levéltárakban való kutatással köthető össze.
Dél-Amerika vadregényes tájain, az Andok-hegységben azonban számos ősi kultúra képviselői temették őseiket sziklafalakon található mély üregekbe.
A megközelíthetetlennek látszó területek nem érhetőek el hagyományos eszközökkel, így nehézkesebbé vált a korai temetkezési szokások és az elmúlással kapcsolatos hiedelmek vizsgálata. A kelet- amazóniai Chatapoyas régióban található függőleges temető, a La Petaca feltárásához szükség volt ipari alpintechnikában jártas szakemberek segítségére, akik feljuttatták a régészeket a mintegy 125 ősi sírhoz.
A spanyol Ukhupacha Szövetség nyújtott logisztikai segítséget a felszerelések helyszínre szállításában, a régészek betanításában és a biztosítások, elhelyezésében a függőleges terepen. Az archeológusok nagy magasságokban ajánlott étrendet is folytathattak a felvitt élelmiszerekből fogyasztva.
A feltárás arra is rávilágított, hogy a temetőt létrehozók hogyan közelíthették meg ezeket a természet által őrzött területeket. Nagyon fontosnak kellett, hogy találják azt, hogy halottaikat minél közelebb eltemetni az éghez, hiszen szédítő magasságokig juttatták fel a testeket és egyéb tárgyakat különösebb technikai felszerelések nélkül. Az üregekben mauzóleumokat rendeztek be a holtaknak, melyeket néhol lépcsők is összekötnek.
A régészeknek szembe kellett nézniük a folyamatosan fejükre hulló törmelékkel a mintegy 30 napos feltárás során, melyet 3 hónapos munka követett a közeli falu múzeumában.
