Apró mozdulat, mely életet menthet – a kötélvég csomó

Kötélvég csomó nélkül nem kötél a kötél – tartja sok szakmabeli, és igazat kell adnom nekik.

Ezzel a jelentéktelennek tűnő „extrával” számos baleset megelőzhető (lenne).

Míg a sportmászás során a kötél leginkább csak zuhanás elleni védelemként van jelen, addig az ipari alpinizmus és a barlangászat során ez jelenti a közlekedő pályát.

A kétféle cél teljesen eltérő kötéltípust igényel, egy dolog azonban közös: amennyiben ereszkedésre is használjuk, mindig kössünk csomót a végére.

Hogy miért fontos ez?

A kötélvég csomó lesz a megmentőnk túlereszkedés vagy megcsúszás esetén, egyfajta ütköző szerepet ellátva, míg nélküle kötelünk gond nélkül kifuthatna az eszközből, és akkor már csak a talaj fog meg.

Milyen csomót érdemes használni?

Legtöbben fél duplahalászt vagy nyolcast (perecet) használnak. A fél duplahalász a legjobb megoldás, mert az nehezen bomlik ki.

Fél duplahalász kötélvég csomó

Nyolcas csomó

Fontos, hogy a csomót ne kötél legvégére, hanem attól min. egy méterre kössük (szabály szerint: a kötél átmérőjének 10- szeresére, vagyis egy 10,5 m kötélnél 10 X 10,5 cm= 100 cm), a használat során ugyanis kicsit mozoghat, illetve beleütközés esetén szintén jó, ha van helye szorulni.

Lehet, első ránézésre feleslegesnek tűnik ez a módszer, a baleseti statisztikák azonban mást mutatnak.

Nem idő, nem nagy munka, ne ezen spóroljunk!

Egy szép napon még bármelyikünk hálás lehet, hogy szokásává vált megkötni a kötele végét.