Vajon tudják-e helyettesíteni az alpintechnikában az embereket a drónok?
A drónok használata egyre elterjedtebb az ipar és a mezőgazdaság számos területén. Ha a kamikaze pilóták tudták volna, hogy mit hoz a jövő, lehet, hogy meggondolták volna a felszállást.
Számos területen átveszik a helyünket a robotok, sőt, még az ipari alpintechnika egyes ágait is kiváltják. Főként az olajipari vállalatok használnak előszeretettel drónokat olyan esetekben, ahol az emberi munkaerő használata nehézkes, vagy lehetetlen lenne, például keskeny csövek, fúrótornyok, negatív meredek falak esetén.
A drónok egyelőre monitorozásra, megfigyelésre használhatóak és – bár az áruk csökkenőben van – ipari alkalmazásuk egyelőre igen költséges, kb. 750 ezer USD- t tesz ki naponta a fúrótornyokon való használatuk.
Előnyük, hogy nem szükséges megszakítani a termelést a minőségellenőrzés miatt, ami jelentős profitkieséstől mentheti meg a nagyvállalatokat. Ez különösen nagy előnyt jelenthet az olajárak esésekor.
Az olajipari vállalatokon kívül kevés olyan terület van, ahol a drónokra ilyen nagyságrendben érdemes lenne költeni.
Csak olyan esetekben használják őket, ha egy jó felbontású kamera, vagy egy hő kamera is elegendő a feladat elvégzéséhez – például, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy szélerőmű lapátjain vannak-e hibák, repedések; vagy ha egy antennában kárt tett-e a múlt éjjel tomboló vihar.
Az emberi munkaerőre tehát feltétlenül szükség van, hiszen az egyoldalú monitorozáson kívül a következő évtizedekben kevéssé képzelhető el, hogy más funkciót is be tudnának tölteni a gépek. A drón nem tud ablakot mosni, antennát szerelni, vagy faágat fűrészelni, arról nem is beszélve, hogy télapóként sem tud mosolyogva belógni irodaépületek ablakán. 🙂
Forrás: http://www.ropeaccessusa.com/2015/09/drone-threat-to-rope-access-jobs/